Belső ellenőrzés
A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, valamint céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje, illetve fejlessze annak irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
A Bkr. vonatkozó előírásai az Áht. rendelkezéseihez kapcsolódva konkrétan fogalmazzák meg a belső kontrollrendszer kiépítésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat. Eszerint a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.
A Cs.A.Cs a belső ellenőrzés területén évtizedes tapasztalatával segíti az önkormányzatokat, hogy a jogszabályok előírásainak megfelelően alakítsák ki belső ellenőrzési rendszerüket, s igény szerint – illetve javaslatunk alapján évente három-négy alkalommal – belső vizsgálatot hajt végre, amivel objektív értékelést nyújtunk egy adott folyamatról, rendszerről, eljárásról átláthatóbbá téve a költségvetési szerv pénzügyi és gazdasági helyzetét.
Az ellenőrzés megfelelő szintű biztosítása kötelező feladat, azonban a tapasztalataink szerint sok esetben az önkormányzatok költségük csökkentésének érdekében a belső ellenőrzések számát és az azokra fordítható időt csökkentik, amely éves szinten 1-2 ellenőrzést jelent. Azonban a megbízónak meg kell látnia a belső ellenőrzésben rejlő lehetőséget, miszerint a belső ellenőrzés azokon a területeken dolgozzon, ahol a legtöbb hozzáadott értéket tudja teremteni, illetve valós, előremutató és hatékony, a döntést elősegítő vizsgálatok történjenek. A jól működő folyamatok újra és újra ellenőrzése kidobott pénzt jelent, még a belső ellenőrzés kiterjesztése például rendszerellenőrzésekre, több eredményt hozhat és feltárhat olyan területeket, ahol a költségek még tovább csökkenthetők. Nem biztos, hogy a belső ellenőrzésen való spórolás az igazi költséghatékony taktika, lehet pont az ellenőrzés tár fel olyan pontokat a működés folyamatában, ahol „elfolyik a pénz”.
A belső ellenőri tevékenység végeredményében a költségvetési szervezet vezetőit támogatja, mégpedig a vizsgálatot követő belső ellenőrzési jelentésében megfogalmazott megállapításokkal, az általa feltárt problémákkal és javaslatokkal.
